Mikor felel az eladó szavatosságért?

A Ptk. a kellékszavatosság fogalmát az a

Ptk. 6:157. § [Hibás teljesítés]
(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

Látható tehát, hogy elsődlegesen abból kell kiindulni, hogy a hiba fennállt-e az eladó teljesítésekor (autó átadása), valamint meg kell vizsgálni, hogy mit tartalmaz a felek megállapodása, azaz: a felek a szerződésben megjelölték-e a hibát, vagy sem. Fontos, hogy nem csupán az írásbeli szerződést kell vizsgálni, hanem minden olyan akár szóbeli, akár írásbeli közlést, ami a felek között zajlott, mert adott esetben pl. egy e-mailváltás is a szerződés részévé válhat.

Kiindulópont azonban, hogy használt gépjármű esetén nem teljesít hibásan az eladó, ha a vevő a hibát ismerte, vagy ismernie kellett. Az első szófordulat („ismerte”) a megtekintett állapotban történő vétel esetében az ún. nyílt hibákra vonatkozik, tehát az egyszerű észleléssel megállapítható hibák nyilvánvalóan nem tartoznak kellékszavatossági körbe. A joggyakorlat a második szófordulatot úgy értelmezi („…a vevőnek a hibát ismernie kellett.”), hogy ha a hiba a gépjármű elhasználtságából, idősebb életkorának vagy magasabb futásteljesítményének köszönhető állapotából fakad, amit a vevőnek a szerződéskötés körülményei és a gépjármű tulajdonságai alapján számításba kellett volna venni, akkor ebben az esetben értelemszerűen hibás teljesítésről nem lehet szó.

Tehát a vevőnek fel kell tudni ismernie, hogy a szerződés tartalma alapján a gépjármű milyen minőségű, milyen tulajdonságokkal rendelkezik, így előfordulhat, hogy noha konkrétan nem jelölték meg a felek a később felmerülő (akár rejtett hibának minősülő) hibát, de a vevőnek erre ésszerűen számítania lehetett/kellett volna. Példával élve: egy 12 éves 200.000 km-t futott gépjármű esetén már számítani kell akár a főalkatrészek hibájára is, így komolyabb felújítási költségekre is, hiszen annak a gépjárműnek minden egyes alkatrésze már 12 éves és annyit is kopott, annyira elhasználódott.

A joggyakorlat szerint tehát egy használt gépjármű fogyatékossága csak abban az esetben minősül a szerződés hibás teljesítésének, ha a hiba nem a gépjármű természetes állapotából, elhasználtságából fakad, hanem azt meghaladja – másképp megfogalmazva: az adott hiba előfordulása nem a természetes elhasználódás következménye, vagy mert nem volt időszerű, vagy pl. korábbi rendellenes javítás vagy a karbantartás elmaradásának egyértelmű következménye.

NEM tartozik kellékszavatossági felelősséggel az eladó például:

• nyílt hibák esetén: amikor szabad szemmel látható a hiba. Ilyen pl. a gumiabroncsok kopottsága, elhasználtsága; vagy a karosszérián szabad szemmel is látható sérülés, illesztési eltérés; a szabad szemmel is észlelhető korrózió, rozsdásodás. Ezeket, mivel a vevő szabad szemmel is látta, láthatta volna/látnia kellett volna, nem lehet figyelembe venni a kellékszavatossági felelősség kapcsán.
• a természetes elhasználódásból eredő hibák, akkor is, ha nem nyílt hibák, hanem rejtett hibák: pl. a vevő nem feltétlenül tudja szabad szemmel megvizsgálni, vagy nem ért hozzá annyira, hogy eldönthető legyen a kopottság mértéke. A fékbetét/féktárcsa, szűrők, rugók, akár a vezérlés stb. elhasználtsága (az ún. kopó-forgó alkatrészek), amely alkatrészek életkora az elhasználtságól adódóan már a végén jár. Így pl. tipikusan komolyabb kiadással jár egy használtautó vásárlása esetén pl. a turbó, kuplung, kettőstömegű lendkerék, váltó, vezérműlánc/szíj, hengerfejesség stb. előfordulása, azonban, ha a vevő egy idősebb és magasabb futásteljesítményű gépjárművet vásárol, akkor a joggyakorlat alapján akár a főalkatrészek (drágább javítási költséggel járó alkatrészek) hibájára is számítania kell.
• fontos az is, hogy a hibának az eladó teljesítésekor (átadás) kell fennállnia, tehát pl. ha a vevő jármű átvétele után jelentősebb ideig használja, és egy olyan komoly hiba merül fel (pl. motorhiba, váltóhiba stb.), ami ésszerű körülmények között kizárja, hogy az átadáskor is fennállt (hiszen akkor nem is tudta volna egyáltalán használni a vevő a járművet), akkor értelemszerűen nem állhat fent az eladói felelősség. A 6 hónapon jelentkező hiba esetén az eladó vállalkozást terheli fogyasztói szerződés esetén a bizonyítás a tekintetben, hogy hibátlan járművet adott át (a törvény a 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezi az eladó vállalkozás hibás teljesítését), kivéve: ha e vélelem a dolog természetével, avagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen (fenti példa). Fontos kiemelni: noha létezik a fogyasztókat védő 6 hónapos vélelem, azonban a fogyasztónak kell bizonyítania egyrészről azt, hogy (1) a hiba valóban fennáll; (2) az nem a természetes elhasználódás következménye.
• A 2022. január elseje előtt megkötött fogyasztói szerződések esetén 6 hónapon belül jelentkező hiba esetén az eladó vállalkozást terheli fogyasztói szerződés esetén a bizonyítás a tekintetben, hogy hibátlan járművet adott át (a törvény a 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezi az eladó vállalkozás hibás teljesítését), kivéve: ha e vélelem a dolog természetével, avagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen (fenti példa). Fontos kiemelni: noha létezik a fogyasztókat védő 6 hónapos vélelem, azonban a fogyasztónak kell bizonyítania egyrészről azt, hogy (1) a hiba valóban fennáll; (2) az nem a természetes elhasználódás következménye.
  A 2022. január elseje után megkötött fogyasztói szerződések esetén a jogszabály (373/2021. (VI. 30.) Korm. rendeletet) 1 éves vélelmet biztosít.

Mit tegyen, ha panasza van, és a fenti leírás alapján panaszát megalapozottnak találja?

Ptk. 6:162. § [A hiba közlése]
(1) A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.

A kifogás közlésének késedelme azonban önmagában sem elévüléssel, sem jogvesztéssel nem jár, hanem az a következménye, hogy a közlés késedelmével okozati összefüggésben felmerülő kárt, többletköltségeket a vevőnek kell viselnie. Az eladóra nem hárítható át az a kár, amely a késedelmes igényérvényesítés következménye volt, így különösen az időközi állagromlás, a javítás terjedelmének megnövekedése, illetve a kijavíttatás költségeinek az időmúlás, az időközi áremelkedések miatti megemelkedése.

Milyen jogok illetik meg a vevőt a kellékszavatosság körében?

Ptk. 6:159. § [Kellékszavatossági jogok]  
(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
(3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.

A szavatossági igények tekintetében a törvény sorrendiséget állapít meg, és két lépcsőben rendezi azokat:

1. Első lépcső:
   A vevő kijavítást vagy kicserélést igényelhet. De (!) a választott szavatossági jog nem okozhat aránytalan többletköltséget az eladónak, de indokolatlan érdeksérelmet sem (kényelmetlenséget) a vevőnek.
2. Második lépcső:
   Árleszállítást kérhet, illetve a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja (pl. márkaszerviz), végső soron a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a vevőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke már megszűnt.

Kiinduló pont, hogy az eladó választhat főszabály szerint, azaz, vállalhatja, hogy saját maga kijavítja, vagy saját költségre kijavíttatja a hibát. Gyakorlatban sokszor ott hibáznak a vevők, hogy a használt jármű hibája esetén először nem az eladóval kommunikálnak, hanem rögtön maguk elviszik egy szervizbe, anélkül, hogy a hibát bejelentenék az eladónak, így meg sem adják neki az esélyt, hogy a hibát megismerhesse és maga kijavítsa. Ezt követően pedig utólag bemutatják a szerviz által kiállított számlát, amit az eladóval kívánnak megfizettetni. Ez sajnos nem törvénykövető magatartás, hiszen a polgári jogi ügyletek során elvárás mindkét féltől, hogy egymással együttműködve, egymást tájékoztatva járjanak el mindvégig. Ebben az esetben az eladónak nem volt lehetősége a járművet megvizsgálni, így nem győződhetett meg arról, hogy a hiba valóban fennállt (az a hiba állt fent), és arról sem győződhetett meg, hogy nem lett volna esetleg egy olcsóbb/egyszerűbb kijavítási megoldás.

Első lépcső:

1. A kijavítás, ami az eladó elsődleges joga. Tehát ez nem csupán kötelezettsége is az eladónak, de főszabály szerint a joga is, tehát csak kivételes esetekben tagadható meg. Ennek a korlátjai a következők: ha a gépjármű gazdaságosan nem javítható, a vevő elállhat a szerződéstől. Ez a hasonló ügyekben nyilván a gépjármű értékének és a javítás költségének arányában határozható meg: amennyiben a javítás költsége megközelíti a gépjármű értékét, a joggyakorlat nem tartja gazdaságosnak a javítást. Itt persze mindig felmerül, hogy a kijavításra kapott árajánlat mennyire valós, vagy éppen eltúlzott. Gyakran előfordul, hogy a vevők a hiba észlelését követően márkaszervizbe viszik a gépjárművet, és a márkaszerviz javítási ajánlatát az eladó eltúlzottnak tartja (gyakran az is), ilyenkor tehát fel kell kínálni az eladónak a lehetőséget, hogy saját maga kijavítsa (ha van saját szervize) vagy egy általa választott szervizben javíttassa ki.
2. Kicserélésre használt gépjárművek esetén főszabály szerint a törvény nem kíván módot adni a kicserélésre, mert egyedileg meghatározott dolog kicserélésére csak abban az esetben van lehetőség, ha nagy tömegben gyártott és forgalomba hozott új gépjárműről van szó. Természetesen a felek megállapodhatnak abban, hogy ha az eladó rendelkezik másik, a vevőnek megfelelő és értékarányos gépjárművel, akkor arra kicserélik a hibás járművet. Annak elbírálásánál, hogy fennállnak-e a kicserélésnek a törvényben meghatározott feltételei, különösen azt kell figyelembe venni, hogy a vevő nem egyszerűen rendeltetésszerű használatra alkalmas gépjárművet, hanem hibátlan, teljes értékű és a szerződésben kikötött esztétikai, illetőleg egyéb követelményeknek megfelelő gépjárművet kíván vásárolni. Éppen ezért nem köteles elfogadni olyan javított gépjárművet, amelyen a javítás külsőleg is felismerhető, és amelyet még a javítás utáni állapotban sem vásárolt volna meg a szerződésben kikötött vételáron. Tehát mivel az adott gépjármű egyedileg meghatározott dolog, ezért a kicserélés a vevő részére nem egy kötelezően alkalmazandó igény, nem kerülhet szóba, mivel a vevőtől nem várható el, hogy a szerződéstől eltérő más tulajdonságú gépjárművet fogadjon el. Fontos: a gépjármű kicserélése iránti igényt általában nem alapozza meg az első sikertelen javítás. A vevőnek sem kijavításhoz, sem kicseréléshez nincsen joga, ha azok az eladó számára ésszerűtlen nehézséget vagy aránytalan többletköltséget okoznának.

Második lépcső:

1. Árleszállításra akkor van a vevőnek lehetősége, ha kijavítást nem követelhet, vagy ha azt az eladó nem vállalja megfelelő határidővel, vagy nem végzi el. Az árleszállítás a gépjármű hibája miatti érdeksérelemmel arányosan a vételár százalékos csökkentését jelenti, tehát nem azonos a hiba kijavításának költségével. Az árleszállítás nem egzakt (tételes) költségszámítás, hanem a jogosulti érdeksérelem különböző összetevőinek együttes mérlegelése eredményeként meghatározott százalékos árcsökkentés, amelynél fogva a hiba miatt értékcsökkent szolgáltatással arányos, csökkentett ellenszolgáltatás alakul ki. Az árleszállítás meghatározásakor nem annak van jelentősége, hogy a gépjármű - annak hibáival együtt - milyen forgalmi értéket képvisel, hanem a szerződésben kikötött vételárból kiindulva azt kell megállapítani, hogy a gépjármű szavatossági hibái milyen mértékben sértik a jogosultnak a hibátlan teljesítéshez fűződő érdekét, és ez az érdeksérelem a szerződésben kikötött vételár milyen összegű csökkentésével orvosolható.
2. A Ptk. a második lépcsőben fenntartja önálló szavatossági jogként a hibának az eladó költségére történő kijavíttatását. A gyakorlatban a kijavíttatási költség megtérítésének van jelentősége: előfordul, hogy az eladó a kijavításnak maga is csak úgy tud eleget tenni, ha valamely szakcéggel végezteti el a kijavítást. Ennek során különösen figyelembe kell venni az indokolt bizalomvesztés folytán előállott szubjektív érdekmúlást, amelynél fogva a vevő a választási joga rugalmas korlátai között döntheti el, hogy a hiba eladó általi kijavítását kéri-e vagy pedig adott esetben a kijavíttatás költségeire tart igényt. A kijavíttatás költségeinek megtérítése bizonyított tételes költségszámítást feltételez, mivel a vevő a hiba kijavíttatásával indokoltan felmerülő költségei megtérítésére tarthat igényt. Az eladó költségére történő kijavítás vagy mással kijavíttatás iránti igényt akkor érvényesítheti a vevő, ha a hibás teljesítés körülményei, az eladó magatartása miatt alappal rendül meg a bizalma abban, hogy az eladó a javítást a méltányos érdekeinek sérelme nélkül, megfelelő határidőn belül el tudja végezni. Ekkor tehát a hiba jellegére, a hibás teljesítés körülményeire vagy az eladó hozzáállására, illetve a mindezek miatt bekövetkező bizalomvesztésre figyelemmel megszűnhet a vevőnek az ahhoz fűződő érdeke, hogy a hibát az eladóval javíttassa ki. Ha az eladó magának a hibás teljesítésnek a tényét is vitatja, általában - külön felhívás hiányában is - úgy kell tekinteni, hogy a kijavítást sem vállalja. Nincs akadálya ezért általában annak, hogy a vevő ilyen esetben mással javíttassa ki a járművet és a kijavítási költség megfizetését követelje az eladótól. A Ptk. a szolgáltatások és a legkülönbözőbb hibák változatosságára figyelemmel a kijavítás határidejét nem határozza meg naptárszerűen előírt időtartamban, a határidő megfelelőségéhez azonban szempontokat ír elő: figyelembe kell venni a hibás gépjármű tulajdonságait és a vevő által elvárható rendeltetését.
3. Az elállás az eredeti állapot helyreállítását eredményezi, azaz a gépjárművet a vevő visszaadja az eladónak, aki visszafizeti a vételárat és az összes felmerülő költséget (kártérítés). Alapvetően az elállás (és az eredeti állapot helyreállítása) a szavatossági jogok sorrendjében a legvégső lehetőség: Ahogy fentebb is látható, főszabály szerint a kellékszavatossági jogok közül a vevő a választása szerint elsősorban a hibás teljesítés természetbeni orvoslását jelentő kijavításra vagy kicserélésre tarthat igényt (ezek az ún. első lépcsőbe tartozó jogok), kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a gépjármű hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Az ún. második lépcsőbe tartozó szavatossági jogokat (ami az árleszállítás, az eladó költségére történő kijavítás és az elállás) csak meghatározott feltételek fennállása esetében választhat a vevő! Ennek megfelelően akkor igényelhet megfelelő árleszállítást, illetve akkor állhat el a szerződéstől, ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha az eladó a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a gépjármű tulajdonságaira és a vevő által elvárható rendeltetésére figyelemmel megfelelő határidőn belül, a vevőnek okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tud eleget tenni. A kijavítási költség megfizetését pedig a vevő akkor kérheti, ha az eladó a gépjármű kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el. Fentebb az is olvasható, hogy ha az eladó magának a hibás teljesítésnek a tényét is vitatja (bizonyíthatóan), ez általában - külön felhívás hiányában is - azt jelenti, hogy a kijavítást, kicserélést sem vállalja. Nincs akadálya ezért annak, hogy a vevő ilyen esetben – az eladó előzetes felhívása nélkül is - az ún. második lépcsőbe tartozó szavatossági jogot, azaz elállást érvényesítsen.

A költségek sorsa:

Ha a vevő kijavítást kér és az eladó vállalja a kijavítást, akkor a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos, az eladónál felmerülő költségek - ideértve különösen az anyag, munka- és szállítási költségeket - értelemszerűen az eladó terhén maradnak, de az eladónak ezen felül meg kell térítenie azokat a költségeket is, amelyek a szavatossági igény gyakorlásával összefüggésben a vevőnél merültek fel. Elállás esetén az eredeti állapot helyreállítása e tekintetben is igaz, tehát az eladónak vissza kell fizetnie a vételárat, továbbá itt is a szavatossági igény gyakorlásával felmerülő költségeket (kártérítés). Gyakori probléma, hogy a vevő nem kívánja a járművet az eladóhoz visszavinni, mert az többletköltséggel jár. Ekkor az eladó nincs abban a helyzetben, a panaszt kivizsgálhassa, így az eladói jogok csorbulnak. Ha viszont a vevő saját költségén visszaviszi (odaszállítja) a járművet az eladóhoz, és utóbb mégis kiderül, ha panasza alapos (fennáll ez eladói hibás teljesítés), akkor az eladónak kell viselni a vevő ezen többletköltségeit.

2022. január elseje után megkötött fogyasztói szerződések esetén a vevőt már nem illeti meg az a kellékszavatossági jog, hogy a kötelezett költségére a hibát kijavítsa vagy mással kijavíttassa. A kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállási jog gyakorlásának egyes kérdéseire továbbra is irányadóak a fentebb ismertetett szabályok.

2022. január elseje után megkötött fogyasztói szerződések esetén a Ptk. szabályaival együttesen kell értelmezni a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendeletet. 

A rendelet nem biztosít más vagy több kellékszavatossági jogot a vevők részére, többek között részletesebben kibontja a Ptk. rendelkezéseit, és hosszabb idejű jogszabályi vélelmet állít fel.

Ptk. 6:159. § [Kellékszavatossági jogok]
(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, - a (2a) bekezdés szerinti kivétellel - a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
(2a) Fogyasztó és vállalkozás közötti - ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló - szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.
(3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.

Dr. Cseszlai Ádám (hasznaltautougyved.hu)